A Zichy-palota története

Győr történelmi, művészeti emlékei között rangos helyet foglal el a Liszt Ferenc u. 20. szám alatti barokk palota. Az épület története évszázadokra visszanyúlik, hiszen már a középkorban katonai családok lakták a ház elődjét.

Tőlük került a Zichyek tulajdonába. Az 1703-ban készített telekkönyv szerint már egyetlen gazdája gróf Zichy István a Győri Lovasság parancsnoka. Az épület Győr sok művészi ízléssel épített barokk háza közül kiválik. Északi homlokzata erősen klasszicizáló hatást kelt. A díszes bejárati kapu két oldalán görnyedő atlaszok hordozzák az erkélyt. Az erkélyek közötti fülkében barokk szoborcsoport: a Szent-család. A háztömb legrégibb, egyben legértékesebb része a saroképület. Sarkán hengeres zárt erkély.

Ezek a zárt erkélyek az egész Kárpát-medencében leginkább Győr jellemzői. Elterjedésük elsősorban a kor emberéből fakadt. Az otthon üldögélő jómódú polgárasszonyok és lányok az erkély oldalsó ablakaiból szinte észrevétlenül szemlélhették az utcai járókelőket, s mert az erkély látószöge 270-re nyitott, három utcára is kitekinthettek.

A lépcsőházból balra nyíló ajtót díszes barokk kerettel, két oldalt párkányt hordozó óriásokkal vették körül. Az emeleti termek ablakmélyedéseiben látható – az 1800-as évek elejéről származó – festett díszítések mellett legjelentősebbek az erkélyre néző szoba barokk stílusú freskói. (Jelenlegi kis házasságkötő terem). Ezek a freskók részben a kor szórakozásait, részben pedig bibliai jeleneteket örökítenek meg.

A nagy házasságkötő teremben erősen klasszicista stílust mutat az antik oszlopos díszítés. 1870-től a palota elvesztette eredeti jellegét, polgárházzá vált. Az új tulajdonosok a művészi értékeket semmibe véve, lakásokat alakítottak ki az épületben. A ház restaurálása, átalakítása 1986-ban fejeződött be.

Ettől kezdve itt működnek Győr város házasságkötő termei, a hozzájuk kapcsolódó előterekkel, anyakönyvi előkészítőkkel, modern felszereléssel ellátott stúdióval. Itt kapott helyet a Családi Intézet és az Anyakönyvi Hivatal is.